Az Ön ügyvédje az Európai Öröklési Bizonyítványok igényléséhez egész Németország területén.
Segítek Önnek, ha Németországból van szüksége Európai Öröklési Bizonyítványra.
Üdvözöljük az Európai Öröklési Bizonyítványok szakértőjénél!
Üdvözöljük weboldalunkon!
Az Európai Öröklési Bizonyítványt az Európai Öröklési Rendelet 2015. augusztus 15-i hatálybalépésével hozták létre, és azóta EZ az eszköz arra, hogy az EU-n belül (Dánia és Írország kivételével) a határokon átnyúló örökségeket jobban lehessen kezelni.
Míg néhányan, mint például én, nagy lelkesedéssel várták a rendelet hatálybalépését, már előtte is foglalkoztak a részletekkel, felismerték a lehetőségeket és örömmel néztek szembe a kihívásokkal, addig máig sok bíróság, közjegyző és ügyvéd nem is tudja, hogy ilyen létezik, nemhogy mikor és hogyan kellene alkalmazni.
Ez sajnálatos, de valószínűleg az EU-ellenes populista szkepticizmusnak, az újdonságtól való félelemnek, és annak a feltételezésnek is köszönhető, hogy itt talán valamilyen idegen nyelvet kellene tudni. Természetesen nem kell "idegen nyelven" beszélnie, csak néhány jogi kifejezést kell megértenie (pl. "örökhagyó", "hagyaték", "hagyomány" stb.).
És azt is tudnia kell, hogyan birkózzon meg a valójában rettenetes kérelmezési űrlappal (legjobb, ha azonnal kidobja).
De mielőtt laikusként belevágna, és olyan jogászoktól kérne tanácsot, akik ezen a területen szintén laikusok, érdemes lenne valakihez fordulnia, aki igazán ért hozzá.
Vegye fel velem a kapcsolatot még ma!
Használja ki szakértelmemet, hogy elkerülje a felesleges stresszt és fáradalmakat. Töltse ki a kapcsolatfelvételi űrlapot, vagy hívjon fel közvetlenül, hogy megbeszéljük az Ön helyzetét. Együtt megtaláljuk a legjobb módját annak, hogy megkapja és helyesen használja az Európai Öröklési Bizonyítványt.
Hogyan szerezhet Európai Öröklési Bizonyítványt Németországban?
Az Európai Öröklési Bizonyítvány megszerzésének folyamata Németországban.
Az Európai Öröklési Bizonyítvány (ENZ) Németországban történő igénylésének folyamata a következő lépésekből áll:
1. Hatáskör és kérelem benyújtása
- Az Európai Öröklési Bizonyítvány kiállításáért általában a hagyatéki bíróság (Nachlassgericht) felelős, amely az örökhagyó utolsó szokásos tartózkodási helye szerint illetékes Németországban.
- A kérelmet az örökösök, végrendelet végrehajtók vagy hagyatéki gondnokok nyújthatják be. Egy speciális formanyomtatványt kell kitölteni, amely tartalmazza az összes releváns információt, többek között:
- Az örökhagyó személyazonossága (név, születési dátum, utolsó szokásos tartózkodási hely),
- Az örökösök személyazonossága és részesedésük,
- Információ a végrendelet végrehajtásáról, ha van ilyen.
2. Bizonyítékok és igazolások
- A kérelem mellé számos dokumentumot kell csatolni, például:
- Az örökhagyó halotti anyakönyvi kivonatát,
- Végrendeleteket vagy öröklési szerződéseket,
- Hagyatékátadó végzéseket vagy egyéb bírósági döntéseket a hagyatékról.
- Bizonyos esetekben további dokumentumokra is szükség lehet, például az örökösök születési és házassági anyakönyvi kivonataira.
3. A hagyatéki bíróság általi felülvizsgálat
- A hagyatéki bíróság megvizsgálja a kérelmet és a benyújtott dokumentumokat. Ekkor megállapítják, hogy az adatok helyesek-e, és hogy az Európai Öröklési Rendelet (EU rendelet 650/2012) alkalmazható-e az ügyre.
- A hatóság további dokumentumokat vagy információkat kérhet, ha bizonytalanságok merülnek fel, és a feleket is megkeresheti tisztázás céljából.
4. Az Európai Öröklési Bizonyítvány kiállítása
- Ha minden feltétel teljesül, kiállítják az Európai Öröklési Bizonyítványt. Ez fontos információkat tartalmaz, például:
- Az örökösök neveit és részesedéseiket,
- A végrendelet végrehajtójának vagy a hagyatéki gondnoknak a jogköreit,
- Szükség esetén a hagyaték felosztását.
- A hagyatéki bizonyítvány minden EU-tagállamban érvényes (kivéve Dániát, Írországot és az Egyesült Királyságot).
5. Érvényesség és felhasználás
- Az Európai Öröklési Bizonyítvány általában hat hónapig érvényes, de meghosszabbítható.
- Az örökösök és hagyatéki gondnokok jogainak és kötelezettségeinek igazolására szolgál, és megkönnyíti a határokon átnyúló öröklési eljárásokat, például az ingatlanok átruházását vagy a bankszámlák megszüntetését más EU-országokban.
6. Költségek
- Az eljárás költségei a hagyaték méretétől és az ügy összetettségétől függnek. A díjakat általában a német Bírósági és Közjegyzői Költségtörvény (GNotKG) szabályozza.
Az Európai Öröklési Bizonyítvány jelentősen megkönnyíti a nemzetközi vonatkozású örökségek kezelését az EU-n belül, és egyszerűsített eljárásként szolgál az öröklési jogok igazolására.
Mennyibe kerül egy ügyvéd megbízása az Európai Öröklési Bizonyítvány megszerzéséhez?
A hagyományos út az Európai Öröklési Bizonyítvány (ENZ) megszerzéséhez a közjegyzőn keresztül vezet, aki különösen az eskü alatt tett nyilatkozatot hitelesíti és a kérelmet benyújtja a bíróságra.
Az én gyakorlatomban azonban gyakran előfordul, hogy a jogkeresők nem találnak olyan közjegyzőt, aki megfelelően képes elvégezni ezt a feladatot. Különösen kisebb, a határtól távol eső településeken fordul elő ez.
Az is előfordulhat, hogy az ügy kissé „bonyolultabb”, így a közjegyzőnek előkészítő munkát kell végezni.
Azért, hogy ne kelljen a közjegyzői és bírósági díjak mellett – ha mindkettő részt vesz, és nem csak a bíróság – nálam is feleslegesen magas díjat fizetnie, szívesen ajánlok Önnek egy megfelelő átalánydíjat, amely tükrözi az én munkám ráfordítását és az Ön számára nyújtott hasznot.
Egy kulcsfontosságú kérdés az Európai Öröklési Bizonyítvány megszerzéséhez: Mi az a szokásos tartózkodási hely?
Az Európai Öröklési Rendelet hatálybalépése óta az örökhagyó „szokásos tartózkodási helye” az egyetlen döntő szempont annak meghatározására, hogy melyik öröklési jog alkalmazandó az adott hagyatékra. Már nem - mint korábban, még az EU-n belül is, és ma is számos EU-n kívüli országban (és esetleg Dániában és Írországban) - az állampolgárság az irányadó.
Más a helyzet, ha az örökhagyó végrendeletben egy úgynevezett „jogválasztást” tett, például ha azt írta a végrendeletében: „Halálom után német jogot kell alkalmazni”. Ebben az esetben akkor is a német jogot kell alkalmazni, ha az örökhagyó szokásos tartózkodási helye Ausztriában volt. Ilyen jogválasztás azonban csak az örökhagyó saját jogára vonatkozóan lehetséges. Tehát egy német állampolgár elrendelheti a német jog alkalmazását, de például az olasz jogot nem.
Ettől eltekintve az örökhagyó szokásos tartózkodási helye a halál előtti időszakban az irányadó. Ez a szokásos tartózkodási hely az egész hagyatékra vonatkozik, függetlenül attól, hogy az mennyire szétszórt az EU-n belül. Ez magában foglalhatja más tagállamban található ingatlanokat is.
De mi is az a „szokásos tartózkodási hely”?
A szokásos tartózkodási hely az Európai Öröklési Rendelet (EUErbVO) értelmében az a hely, ahol egy személy halála idején az életének központja volt. Ez a tényleges életkörülményeken alapul, nem pusztán egy formális lakcím-bejelentésen vagy jogi lakóhelyen. Mindig azt kérdezem az ügyfeleimtől: Hol volt az elhunyt „otthon”? Ha nyaralni volt, és azt mondta a rokonainak: „Holnap hazamegyek”, melyik hely volt az? Ez valószínűleg a szokásos tartózkodási hely volt.
De nézzük meg a kérdést rendszerezettebben:
A szokásos tartózkodási hely meghatározásához különböző tényezőket kell figyelembe venni, többek között:
• A tartózkodás időtartama és rendszeressége: Mennyi ideig és folyamatosan élt a személy ezen a helyen?
• Életkörülmények: Hol volt a személyes, családi és szakmai kapcsolatok középpontja?
• Integráció: Mennyire volt a személy integrálódva ezen hely társadalmi és kulturális életébe?
• A tartózkodás folytatásának szándéka: Van-e arra utaló jel, hogy a személy szándékozott hosszú távon maradni?
Nagyon fontosak tehát a különböző szempontok:
A „szokásos tartózkodási hely” egy minőségi, nem mennyiségi fogalom! Nem a napok számítanak egy évben, hanem azt vizsgáljuk, hogy milyen minőségű volt az ottani tartózkodás. Az volt az ő „otthona”? Ott akart maradni? Az Európai Bíróság itt az „animus manendi”-ről, azaz a maradási szándékról beszél.
Formális szempontok, mint például, hol volt bejelentve, honnan kapta a nyugdíját, hol fizetett adót, lehetnek mutatók, de ennél többet nem jelentenek.
Gyakorlatomban, ahol mintegy 150 esetben alkalmaztuk a „szokásos tartózkodási hely” fogalmát, csak egyszer nem sikerült teljesen tisztáznom ezt a kérdést. Ez azért volt, mert az ügyfél - az örökhagyó fia - a világ másik végén élt, és csak szórványosan tartotta a kapcsolatot az apjával. Egyszerűen nem voltak meg a ténybeli ismeretek. Ilyen esetben természetesen nehéz dolgozni. Az adott ügyben Ausztria (a mi álláspontunk) és Magyarország (az özvegy álláspontja) között kellett dönteni. Ez azért volt fontos, mert a fiút kitagadták, és most a kötelesrészért harcolt. Ez Ausztriában az örökrész felét, Magyarországon csak egyharmadát teszi ki. Szerencsére a fiú számára sikerült egy átalányösszeget megállapítanunk az ellenféllel, így a szokásos tartózkodási hely kérdését nem kellett eldönteni. Minden érintett fél nagyon korrektül viselkedett, ami sajnos nem mindig mondható el.
Azokat a tényeket, amelyek alapján eldönthető, hol volt a szokásos tartózkodási hely, Önnek kell szolgáltatnia. Mi ezeket kiértékeljük, és bemutatjuk a bíróságnak.
Remélem, hogy ezzel a magyarázattal segítséget tudtam nyújtani az Ön megfontolásaihoz!
Ön kérdései
Mi válaszaink
Itt visszatérhet a kezdőlapra, ahonnan elérheti az összes jogi területet, nyelvet, kapcsolatfelvételi űrlapokat és GYIK-ot.
Útmutatók:
Itt találja azokat az útmutatókat, amelyeket szeretnénk Önnek nyújtani, hogy tájékozódhasson jogairól. Ha valamit nem talál, amit ide illőnek gondolna, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot. Nagy gondot fordítottunk arra, hogy minden egyes oldalunkon megjelenjenek az útmutatók, hogy ne kelljen sokáig keresni őket.
Wir benötigen Ihre Zustimmung zum Laden der Übersetzungen
Wir nutzen einen Drittanbieter-Service, um den Inhalt der Website zu übersetzen, der möglicherweise Daten über Ihre Aktivitäten sammelt. Bitte überprüfen Sie die Details in der Datenschutzerklärung und akzeptieren Sie den Dienst, um die Übersetzungen zu sehen.